Gyaloghíd

Valódi igény

Közhelynek tűnik, ma Budapesten mégsem mindenki gondolja így: hidat soha nem ott épített az emberiség, ahol jól mutatott, hanem, ahol összekötött valamit valamivel. Állítjuk – ha az elsődleges célcsoportnak tekintett városi közönséget nem is számoljuk –, hogy az évi 2,2 – 2,6 millió turista alkot akkora tömeget, amely indokolttá teszi a történelmi helyszín mai újraértelmezését. A Zöld bringahíd segítségével, – mint ahogy előzőekben már rámutattunk –: a mai, túlnyomóan turistabuszos városnézési gyakorlat átalakítható a prágai, vagy firenzei sétálós városnézésre, így a Budai Vár, a Citadella, a pesti Belváros forgalma évi sokszázezer turistabusz forgalmi terhétől tud mentesülni. Az így kijelölt útvonal magától értetődő módon alakítaná át az évtizedek óta haldokló Várkert Bazárt a Vár Kapujává. Ez az objektum ugyanis hiába található elvileg a város kellős közepén, valójában mégiscsak zsákutca, ahol senki sem jár gyalog, mert hiányzik a tőle légvonalban alig 350 méterre lévő, nagy forgalmú helyekhez bekapcsoló közvetlen összeköttetése.


A hídban megjelenő funkciók egyetlen mércéje: a legmagasabb minőség, a hitelesség, a hely rangjával azonos exkluzivitás

Járulékos előnyök

A híd révén városszerkezetileg biztosított a kiterjedt gyalogos és kerékpáros kapcsolatok járulékos egészségügyi haszna a ma még a kontinens egyik leginkább por és szmogszennyezett városában: a lakosság jelentős hányadának az egészséges életmódra való átállás elősegítését kínálhatja. Ebben kiemelt szerepet kap a mostanra állandósult sok tízezres, lassú tempójú, városi buszos turistaforgalmat megszüntető, a sétáló városnézést alátámasztó, dramatizált városi térsor kialakítása. A Rácz-fürdő mellett kialakuló új sikló, illetve a Várkert Bazár és a Királyi Palota között kialakítandó mozgólépcsős, liftes közlekedési kapcsolat, akár egy felfutó turisztikai időszakban is képes a külföldi vendégek sok tízezres, akár százezres tömegét a két hegy közötti völgybe, a Duna budai partjára szállítani. Éppen oda, ahová hajdan a nyugatról és északról érkező kereskedők, szekeresek, csordák tízezrei futottak be évszázadokon át, ha a Dunán átkelve, a történelmi várostengelyen elhagyva Pestet az Alföld felé akarták venni az irányt.


Különleges házasságkötő helyszín