Gyaloghíd

Közlekedésszervezés és a villamosok

Budán sem az alsó, sem a felsőrakparti autós, sem pedig a villamosközlekedés nem támaszt megoldandó kérdéseket. Ugyanis a híd itt – éppen a Várkert Bazár helyzetbehozása érdekében – közvetlenül a Bazár felső teraszának egy hagyományosan nem frekventált pontjára érkezik. Így biztosítható, hogy a Budára megérkező, éves szinten milliókban mérhető – nem városi, hanem turista – közönség végigsétáljon a Várkert Bazáron, megélje és kihasználja annak szolgáltatásait, kínálatát, majd a Vízhordó lépcsőn kialakítandó liftek valamelyikével a legközvetlenebb módon a várteraszhoz érkezzék. A Pest felől érkező kerékpárosok számára részben ugyanez a felső érkezési pont, valamint egy a felső rakparti bringaúthoz kapcsolódó rámpa biztosítja a hídról való lehajtást.


Ez a hely ugyanis, ha nem lesz létező áramlásba kapcsolva, és nem kap direkt összeköttetést a Budai Várral, valamint a Belvárossal egyszerre, akkor – az eredeti dekoratív kerti funkción túl – soha nem talál valóságos szerepet magának

Pesten három megoldási lehetőség kínálkozik. A mai villamos marad azon a szerelt vasszerkezeten, amelyen a Korzó mentén jelenleg is fut: így a híd a jármű áramszedőjét meghaladó magasságban érkezik a part fölé, s onnan vagy a volt Nagyhíd, ma Deák Ferenc utcához, vagy egy íves rámpán a Vigadó előtti térszakaszhoz érkezik. Így megmarad a villamos – a híd kínálta panoráma élményhez képest immáron erősen másodlagos – mai panoráma funkciója. Másik eshetőség a villamos korszerűsítése, a ma már Európa szerte elterjedt, felső áramszedő nélküli, elektromosságot a sínekből nyerő szerelvények beállítása. Mindezeknél is egyszerűbb a villamosnak a híd alá vezetése, amely pontosan olyan kézenfekvő megoldás, ahogyan az a Lánchíd pesti és budai oldalán már kezdetektől fogva működik. E megoldás egyszerűségét fokozza, hogy a villamos ezen a szakaszon egy szerelt vasemelvényen fut, amelynek átalakítása nem jelent jelentős technikai feladatot.